Talán a gyerekkorom egyik legboldogabb napja volt, amikor úgy három évesen felülhettem a nagyapám frissen elkészült "ketyerójára" - ő így hívta a régi MTZ motorból összetákolt, kis traktorszerű járgányt, ami menet közben hangosan durrogott, csattogott és pöfékelt. A széles ülésről meglehet el sem értem a kormányt, de képzeletben bejártam onnan a világot és közben önfeledten kiabáltam ki magamból, hogy "Icsoda-micsoda, én ülök a kocsiba, aki jó az szálljon be, aki rossz az szálljon ki!" Jó is lett volna, ha kiszállnak az életemből azok, akik rosszul bántak velem, és csak a jók maradnak.
Nem így alakult.
Ebbe a blogba töltöm a történeteimet, amelyek néha igaziak, néha nem, néha meg olyan jó lenne ha igaz lenne tipusúak.